ezek szerint nem csak én érzem úgy, hogy kicsit megfordultak a dolgok. mintha mi szolgálnánk őket, nem ők szolgáltatnának nekünk. az ork kor bevezetésekor észleltük először, hogy nem viccelnek a lassítással. míg más játékoknál a kattintásszám rendkívül fontos, addig itt ezt is feláldozták, mert az orkoknál, ha akarjuk, elég napi egyszer belépni, még akkor sem készült el minden. a 3 és a 9 óra tökéletesen beosztható volt munka mellett is, de az otthon ülők, vagy gépnél dolgozók is kényelmesen tudták a termelést irányítani. itt most a legkisebb időintervallum a 12 óra, amit sokan ki sem tudnak használni, mert ha nem tudod reggel 6-8 körül beállítani, akkor vagy nagyon korán kell kelned, vagy kimarad egy termelés, hiszen azért nem fogsz éjjel fent maradni, hogy negyed háromkor bekattintsd a gombafarmot.
én elhiszem, meg is értem, hogy nem gondolták át eléggé, meg hogy túl hamar indították az éles játékot, nem volt elég a tesztidő, hogy kirajzolódjon a teljes játékmenet, de ezt most nem a mi fejünkre kéne szórni. nem mi tehetünk arról, hogy így működött a játék, ergo, nem bennünket kell büntetni.
talán nem is kellett volna ez a sok nehezítés, hanem hagyni kellett volna, hadd álljon meg az, aki sietett. hadd várja ki a következő fejezetet. akkor azt az energiát, amit ezekbe a lassítókba fektettek, már a következő kor készítésébe tehették volna, előrébb lennének. persze értem én, hogy tartottak attól, hogy a megtorpanás miatt sokan elveszítik a kedvüket, de szerintem a nehezítés miatt sokkal többen hagyták már abba, és fogják is abbahagyni.
aki itt marad, az meg itt írogatja, hogy mennyire kaki ez az egész így. szóval lehet, hogy nem érte meg ez a fejvesztett kapkodás. oké, ők is csak egyszerű emberek, hirtelen jó ötletnek tűnhetett. nem az volt.
az viszont, ahogy ezt kommunikálják, az nem tisztességes. sokkal rendesebb dolog lett volna az, ha írnak egy körlevelet, miszerint bocs, elszámoltuk magunkat,most kérünk mindenkit, hogy amennyiben nem akar álldogálni a még ki nem ásott alagút végén, akkor segítsen az ásóknak azzal, hogy nem rohan nekik fejjel, hanem szépen elporoszkál, lassan, de biztosan. gyűjti a nyersanyagot, sereget képez bajnokoskodik, ha már nagyon nem bírja a szufláját féken tartani. mi pedig ígérjük, hogy a lehető leggyorsabban próbáljuk utolérni magunkat.
ezt mindannyian megértettük volna, hiszen imádjuk ezt a játékot, ami egy óriási hiánypótló a maga nemében, hiszen végre azok is építhetnek várost, akik nem akarják, hogy valami őrült reggelre lerombolja a tegnap felépített birodalmát. tudjuk, hogy senki nem tévedhetetlen. főleg egy ennyire összetett munkát nem lehet minden pontján azonnal átlátni. ellettünk volna, mint a befőtt és találgatjuk, mi lesz a következő kor.
jó, biztos lettek volna akkor is olyanok, akik hisztiznek és elrohannak, de sokkal kevesebben, mint most.
írom ezt halálos nyugalommal, békésen, kisbetűkkel, felkiáltójelek nélkül. puszta ténymegállapítás, nem hiszti. a biztos tehetetlenség nyugalmával.
