Emberek, nem mintha ne lenne roppant szórakoztató ezeket a kommenteket olvasni
- de azért egy-egy reálisabb pillanatban az emberben felmerül a kérdés, hogy nektek tényleg ennyire nincs életetek, hogy ezek az extra vehemens jólmegmondások jelenthetik a nap fénypontját?
Végre jött egy olyan játékelem, amire azt lehet mondani, hogy volt értelme megcsinálni, és ha igazak a hírek, ezek mostantól rendszeresek is lehetnek, lecserélve a totál értelmetlen pörgethető küldetéseket - és nektek tényleg azon kell hisztizni, hogy mi miért nem úgy van szövegezve? Szívem szerint erre Ford Farline méltán hírhedt szavaival reagálnék, de azt gondolom élből moderálnák. Pedig menyire hogy illik ide!
Amúgy persze van igazságotok, mert ha hiba van, az bosszúság, és azt bárki jogosan jelezhető - nade egy sima jelzéshez biztos le kell menni olyan szintre, ahol felmerül Susu Petals és a sajtreszelő élménye is?
Vagy ha már mindenképpen "ki kell írni magatokból" ezen rettenetes megtriggerelődéseket, legalább az olyasféle extra képmutatást mellőzzétek már, mint amit sejbi mester villantott ide. A segítő szándék, ja persze. Én meg a dalai láma külhonban rejtőző örököse vagyok.
Miért nem lehet nyíltan vállalni, hogy amint lehetőség nyílt egy kis reklamálásra, úgy rácsaptál, mint gyöngytyúk a takonyra? Végre és ismét kimaxolhattad ezt, de szép is ez az élet, nemde? Egy nap, amikor azzal a jóleső érzéssel nézhetsz körül széles-e világban, hogy a napi flamepenzum teljesítve, már nem kell vegzálni az utcán járókelőket, beszólni a bolti eladónak, belerúgni kiskutyákba sem.
Az élet szép, na, és élni jó.