polgarmaercell
Erős harcos
Eddigi összesítés: (zárójelbe sz oda nem illő részeket írtam)
Egyszer egy elf egy fagyos, téli, hideg éjszakán látott egy csapat cerberust. Akkor még nem sejtette, hogy nagyon meg fog lepődni, mert az (az Arany Szakadék) kirabolták a kereskedőt. Egy halomnyi szaloncukrot tartott mindegyik a szájàban, amit a mókusok értetlenül szemléltek. Amikor at elfet valaki váratlanul megszólította. A cerberusok riadtan kiejtették a szaloncukrot a szájukból, és hirtelen mindenki elkezdett a hóban, ahol a szaloncukrok elsüllyedtek zavartan toporogni, mert a rajtakapás elég kellemetlenül érintette őket.
- Segíthetek valamiben? - kérdezte érdeklődve a Vadőr.
A cerberusok eltűntek, a szaloncukrok naradtak. Csendbe borult a hófödte táj, és a Vadőr társaságában az elf elmerengett a kereskedő sorsáról. “Ez hogyan történhetett? Miért lopnának a cerberusok annyi szaloncukrot? Ez nagyon titokzatos.”
Ekkor a távolban Elvenezer Scrarch repült, cukorkalapáccsal a kezében. A tájat vizsgálva meglátta, ahogy száz cerberus, dühödten vicsorogva, kergeti a Vadőrt. Felemelte cukorkalapácsát, és egyetlen suhintással, szaloncukorrá változtatta a gonosz cerberusokat.Amikor hirtelen egy pukkanással eltűntek, és szanaszét gurult a sok szaloncukor. Mézeskalács kastély díszeivé is vàlhattak ávolna, ha nem szedi össze őket egy óriási, lomha Treant, aki a Vándorok Kocsmája felé igyekezett éppen, cudarul fázott, ezért (———————) betért
Egyszer egy elf egy fagyos, téli, hideg éjszakán látott egy csapat cerberust. Akkor még nem sejtette, hogy nagyon meg fog lepődni, mert az (az Arany Szakadék) kirabolták a kereskedőt. Egy halomnyi szaloncukrot tartott mindegyik a szájàban, amit a mókusok értetlenül szemléltek. Amikor at elfet valaki váratlanul megszólította. A cerberusok riadtan kiejtették a szaloncukrot a szájukból, és hirtelen mindenki elkezdett a hóban, ahol a szaloncukrok elsüllyedtek zavartan toporogni, mert a rajtakapás elég kellemetlenül érintette őket.
- Segíthetek valamiben? - kérdezte érdeklődve a Vadőr.
A cerberusok eltűntek, a szaloncukrok naradtak. Csendbe borult a hófödte táj, és a Vadőr társaságában az elf elmerengett a kereskedő sorsáról. “Ez hogyan történhetett? Miért lopnának a cerberusok annyi szaloncukrot? Ez nagyon titokzatos.”
Ekkor a távolban Elvenezer Scrarch repült, cukorkalapáccsal a kezében. A tájat vizsgálva meglátta, ahogy száz cerberus, dühödten vicsorogva, kergeti a Vadőrt. Felemelte cukorkalapácsát, és egyetlen suhintással, szaloncukorrá változtatta a gonosz cerberusokat.Amikor hirtelen egy pukkanással eltűntek, és szanaszét gurult a sok szaloncukor. Mézeskalács kastély díszeivé is vàlhattak ávolna, ha nem szedi össze őket egy óriási, lomha Treant, aki a Vándorok Kocsmája felé igyekezett éppen, cudarul fázott, ezért (———————) betért