DeletedUser683
Vendég
Kedves hölgyjátékosok! 
Szeretettel köszöntök mindannyiótokat Nőnap alkalmából!!!
Sajnos csak egy régebbi versemet tudom bemásolni ide, ami egyfajta szójáték. Remélem sikerül minden olvasó arcára egy kis derűt varázsolnom ezzel!
Radnóti Attila Endre
A nő dicsérete Nőnapon nő!
Ej, te nő! Törtető, vagy szende,
ragadj el engemet kezedbe!
Titokba mártózott zárkózott,
ki sokat álmodott pátoszt ott,
hol két test ellazult, heve nyílt,
s tabu nincs, semmi sincs, ami tilt.
Maradj még, ne siess, itt oly kies.
Martalék tüzemből nehogy kiess!
Itt a jó alkalom! Fal karom,
bár zsibbad alkarom, s agg korom
ellenére nincs ellenérve
szívemnek. Szemem fénye fél-e?
Éltedbe jött-ment jöttment-féle?
Maradt-e halandó maradó,
vagy ez nálad nem volt mérvadó?
Ej, te nő, felkelő napsugár!
Érted, hidd el, semmi sem nagy ár!
Habár hab áll a fürdőkádban,
s pirosló eper van a szádban,
oly csodás sejtelem-rejtelem,
hogy félek, elvesztem a fejem.
Mosolyodhoz nincsen, mi fogható,
léted is több, mint elfogadható!
Alakod kecses, avagy molett,
oly, akár egy féltett amulett.
Lehetsz te alacsony, vagy magas,
bőröd, mint tiszta havas, hamvas.
Hajad zuhatag, lágyan omló,
tépett, rövid, egekbe álló.
Csípőd lehet rengő, vagy ringó.
Mindegy, hogy fejeden keszkenő,
vagy kalap a díszes fejfedő,
asszony vagy-e, vagy még hajadon.
Bár korod látszik a hajadon,
de te soha ne törődj vele!
Szép vagy és kortalan eleve!
Gyula, 2015. 03. 08
Szeretettel köszöntök mindannyiótokat Nőnap alkalmából!!!
Sajnos csak egy régebbi versemet tudom bemásolni ide, ami egyfajta szójáték. Remélem sikerül minden olvasó arcára egy kis derűt varázsolnom ezzel!
Radnóti Attila Endre
A nő dicsérete Nőnapon nő!
Ej, te nő! Törtető, vagy szende,
ragadj el engemet kezedbe!
Titokba mártózott zárkózott,
ki sokat álmodott pátoszt ott,
hol két test ellazult, heve nyílt,
s tabu nincs, semmi sincs, ami tilt.
Maradj még, ne siess, itt oly kies.
Martalék tüzemből nehogy kiess!
Itt a jó alkalom! Fal karom,
bár zsibbad alkarom, s agg korom
ellenére nincs ellenérve
szívemnek. Szemem fénye fél-e?
Éltedbe jött-ment jöttment-féle?
Maradt-e halandó maradó,
vagy ez nálad nem volt mérvadó?
Ej, te nő, felkelő napsugár!
Érted, hidd el, semmi sem nagy ár!
Habár hab áll a fürdőkádban,
s pirosló eper van a szádban,
oly csodás sejtelem-rejtelem,
hogy félek, elvesztem a fejem.
Mosolyodhoz nincsen, mi fogható,
léted is több, mint elfogadható!
Alakod kecses, avagy molett,
oly, akár egy féltett amulett.
Lehetsz te alacsony, vagy magas,
bőröd, mint tiszta havas, hamvas.
Hajad zuhatag, lágyan omló,
tépett, rövid, egekbe álló.
Csípőd lehet rengő, vagy ringó.
Mindegy, hogy fejeden keszkenő,
vagy kalap a díszes fejfedő,
asszony vagy-e, vagy még hajadon.
Bár korod látszik a hajadon,
de te soha ne törődj vele!
Szép vagy és kortalan eleve!
Gyula, 2015. 03. 08
