Ez sorokra mosoly fakad az arcomom. Szívemet melegség járja át. Az út hosszú volt és küzdelmes. De megérte.
Elvenar krónikása ezt így örökítette meg. Szállt egy fohász az ég felé s meghallgatásra talált. Felragyogott egy csillag. Unur Istenei mosolyogva nézték Elvenar lelkes lakóit. A birodalom őrinek kezébe adtak egy kulcsot. Egy kulcsot ami olyan ajtót nyitot ahol igazi kincs várt. Már vágyott a fényre. Meghalotta leendő gazdája hívó szavát. Sorsa elrendeltetett, és köszönetet mond neked kedves Stigaly hogy otthonra lelt.
Bár a macska a dobozban nem pihen. Álmodozik tovább. Mert szállt még fohász felfelé a szivárványon túlra..
A varázslatok és álmok földjén minden ima, ami tiszta szívből mondatik el, meghallgatásra talál. A kulcs ami a kincsek kamráját nyitja immár a helyén pihen. De Elvenar bölcs és igaz őrei bármikor elkérhetik újra, hogy egy Elf vagy Ember fejére ismét korona kerülhessen, kincsestárába pedig a vágya ami testet ölthet. Minden egyes lélek aki itt lakik és együtt érez városának lakóival, szíve velük egyszerre dobban, nekik azt kívánom hogy hogyha eljő a karácsony, az ne csak 3 napig tartson, hanem minden egyes napon át, sokáig az eljövendő évek folymán. Mert csak velük együtt tud s akar létezni Elvenar !
Az őrőknek is ez az álma. Bár e sorok kissé zavarosan lehetnek,de vannak akik biztosan érteni fogják
Tiszta szívből gratulálok !
- Stigaly
